Ruszin-Szendi Romulusz miatt összehívták a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság rendkívüli ülését

A kormány szerint Magyarország ellen példátlan titkosszolgálati eszközöket is igénybe vevő lejáratókampány folyik, amely mögött Ukrajna áll.

Az egykori vezérkari főnök 2022-es ukrán körútja máig számos kérdést vet fel.
A Bennfentes terjedelmes összeállítást közölt arról, hogy az ukrán média miként számolt be Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök 2022-es látogatásáról.
A cikkben felidézték, hogy Ruszin-Szendi több mint három éve kért arra engedélyt, hogy a háború sújtotta országba látogasson. Meghívója az általa csak „Valerij” néven emlegetett Valerij Zaluzsnij volt, akiről a hajdani vezérkari főnök elmondta korábban is, hogy a legtöbbet vele találkozott.
Ruszin-Szendi engedélyt is kapott erre látogatásra, mivel Magyarországnak elemi érdeke fűződött ahhoz, hogy pontos információi legyenek egy, a szomszédságában zajló konfliktusról, de nyilvánvaló biztonsági okokból ezt a látogatást titokban akarták tartani.
Ugyanakkor az AFU akkori vezérkari főnöke felfedte a titokban tartott látogatást, mert a magyar parancsnok látogatását arra akarta felhasználni, hogy Magyarországot – akarata ellenére is – Ukrajna támogatói mellé vonja.
Ruszin-Szendiről pedig azóta elterjedt egy videófelvétel is, ahol ukrán kapcsolataival kérkedett. Ebben úgy fogalmazott,
ha odakerülünk, akkor lesznek telefonszámok.
Lesznek telefonszámok (…) ha nagyon akarjuk, ezeket a telefonszámokat fel lehet éleszteni majd, amikor oda kerülünk...”.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány szerint Magyarország ellen példátlan titkosszolgálati eszközöket is igénybe vevő lejáratókampány folyik, amely mögött Ukrajna áll.
A portál ezután részletesen ismertette a volt magyar vezérkari főnök látogatásáról közzétett beszámolókat. Elsőként Zaluzsnijék hivatalos Facebook-oldalát említették, ahol Ruszin-Szendi látogatásának állomásairól számos fotót is feltöltöttek. Ruszin-Szendi akkori ukrán kollégája ezekhez a fényképekhez többek között azt írta, hogy „ebben a hazánk számára nehéz időszakban tiszteletre méltó barátom, Ruszin-Szendi Romulusz érkezése Ukrajnába a hatalmas támogatás és szolidaritás bizonyítéka a Orosz Föderáció elleni háborúban”.
Ezzel pedig nemcsak, hogy fölfedte a magyar fél látogatását, hanem így „gyakorlatilag Ukrajna mellé passzírozták a semlegességet hirdető és tűzszünetet követelő Magyarországot”.
De érdemes szemügyre venni a különböző helyi sajtóorgánumok közléseit is. Az ukrán média arról tájékoztatott, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2022 júliusában több napot töltött keleti szomszédunknál. A híradásokból kiderült, hogy a magyar delegáció egy hosszabb körutat tett Ukrajnában:
jártak Odesszában, Dnyipróban, Krivij Rihben és Mikoljivban. Északkeleten voltak a szintén bombázott Harkivban és Csernyihivben, továbbá Irpin és Borodyanka városában, valamint a hosztomeli repülőtéren és Kijevben is
– sorolták.
A cikkben arra is rámutattak, hogy a „szívélyes meghívás” körülményei is nagyon gyanúsak. A Bennfentes úgy értesült, hogy a látogatás engedélyét a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor adta meg Ruszin-Szendinek, utóda csak „megörökölte” a szervezés alatt lévő látogatást a vezérkari főnökkel együtt.
A portál különösnek nevezte azt is, hogy egy kiélezett háborús helyzetben kért engedélyt a látogatásra Ruszin-Szendi, akkorra időzítve, mikor a választásokat követő kormányzati átalakítás miatt új honvédelmi miniszter váltotta a korábbit.
A lapok szerint a küldöttség kifejezetten azért járt Mikolajevben, Odesszában, Krivij Rihben, Dnyipróban, Harkivban és Csernyihivben hogy az orosz agresszió elleni védekezés szervezését tanulmányozza.
De mint később kiderült,
Ruszin-Szendi kint tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott politikai vezetőkkel, találkozott regionális, tartományi és városi vezetőkkel is, úgy, hogy ezekre nem kapott engedélyt.
Itt a Bennfentes arra hívta fel a figyelmet, hogy értesüléseik szerint a volt vezérkari főnök a NATO-, és EU-vezérkari főnöki értekezletekhez hasonlóan csak kötött mandátummal utazhatott ki Ukrajnába. Ez azt jelentette, hogy csak katonákkal tárgyalhatott volna. Az, hogy Ruszin-Szendi politikai vezetőkkel, városi polgármesterekkel is egyeztetett, az csak később bukott ki, ahogyan az is, hogy nem egyeznek az általa leadott jelentések, a NATO-, és EU-vezérkari főnökei előtt elhangzottak, valamint a mandátum tartalma – emlékeztetett a lap.
Akárcsak arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata megállapította, Ruszin-Szendi a mandátummal szemben elhallgatta Magyarország háborúellenes álláspontját, de jelentéseibe mégis beleírta ezeket, miközben a hivatalos hangfelvételek azt támasztják alá, hogy a háborúellenességről vagy Magyarország aggodalmairól nem számolt be, helyette támogatólag állt az ukrajnai háborúhoz.
Beszédeit pedig a közismert ukrán nacionalista jelszóval, a „Dicsőség Ukrajnának!” felkiáltással zárta.
Ezt is ajánljuk a témában
A felszólalásairól készített jelentésekben olyan mandátum-elemeket is leírt, amiket a valóságban nem mondott el.
A cikkben részletezték még az amerikai finanszírozásban álló ukrán elemzőközpont és média beszámolóját is. Az InfoPost.Media egyenesen „lelkendezve” tudósított a magyar delegáció látogatásáról. Előbb ismertették a „hivatalos nyugati propagandát”, hogy Magyarország egyedüli NATO- és EU-tagként ellenáll a nagy háborúrajongásnak, majd Ruszin-Szendi látogatása nyomán már-már „reménykedve közölték”, hogy az akkori vezérkari főnök ukrajnai látogatása mégis annak nyitánya, hogy a két ország között katonai együttműködésben komoly fejlemények lesznek.
Mint fogalmaztak, „a kapcsolatok fejlődésének ebben a kontextusában érdemes hangsúlyozni, hogy a Magyar Honvédség parancsnokának ukrajnai látogatása valóban nagyon szimbolikus és fontos. A szomszédos országok fegyveres erői közötti további jövőbeni együttműködésről szól”.
A fenti sorokból is kiderült, hogy Ruszin-Szendi látogatását az USAID által fizetett ukrán média úgy fordította le, mint annak bizonyítékát, hogy „Ukrajna és Magyarország katonai együttműködésében hamarosan komoly fejlemények lesznek”.
A Bennfentes végül azt a kérdést tette fel, hogy az InfoPost.Media vajon miből jutottak erre a következtetésre. „Lehet, hogy Ruszin-Szendi az ukrajnai látogatásakor is szembement a kormányzat békepárti álláspontjával, és egy, az ukrajnai háborút támogató álláspontot vett fel, mint a NATO és az EU vezérkari főnökei előtt is” – vetette fel ugyancsak kérdésként a lap.
Nyitókép: Facebook
***